update: BOLDOG, GAZDIS EB LETT!
Köszönjük mindenkinek, aki segített ebben!
Maszat, Boszicica, bobek

MASZAT
is gazdit keres

Hétvégén (2008.06.07.) Bánkon találtunk egy kutyust, akit kidobtak egy autóból, és otthagyták. Hazahoztam, de megtartani sajnos nem tudom, mert a saját kutyám nem tűri meg, féltékenykedik és cirkuszol. Elvittem orvoshoz, mert húzta a hátsó lábát, kiderült, hogy megharapta egy kutya. A sebét ellátták, antibiotikum injekciókat kap, szépen gyógyul. 
Amit tudni kell róla: öt év körüli, drótszőrű foxi - szálkásszőrű tacsi keverék kisfiú, végtelenül kedves, nyugodt, és hálás minden egyes simogatásért. Rettenetesen bizalmatlan, de ha az ember türelmes vele, végül még egy kis farkcsóválást is el tud érni nála. Az első napokban a legkisebb zajokra is megriadt és menekült, a helyzet azóta javult, de még mindig ijedős. Sok türelem és sok szeretet kell hozzá, de aki ezt tudja vállalni, annak egészen biztosan örök társa lesz.
Más kutyákkal jól kijön, nagyon nyugis, barátkozós, de domináns kutya mellett inkább meghúzódik. A szobatisztasága a hétvégén kiderül, ugyanis teszünk egy kísérletet vele lakásban, úgyhogy erről később írok. Pórázon szépen sétál, semmi gond nincs vele.

Érdeklődni lehet: 0620/373-03-41 vagy 0620/448-44-70 ill. horvath.kr@gmail.com , boszicica@vipmail.hu , boszicica@gmail.com

Hol volt, hol nem volt,

élt egyszer egy magányos farkas.

Magányosabb az angyaloknál.

Elvetődött egyszer egy faluba,

és beleszeretett az első házba, mit meglátott.

Már a falát is megszerette,

a kőművesek simogatását,

de az ablak megállította.

A szobában emberek ültek.

Istenen kívül soha senki

olyan szépnek nem látta őket,

mint ez a tisztaszívű állat.

Éjszaka aztán be is ment a házba,

megállt a szoba közepén,

s nem mozdult onnan soha többé.

Nyitott szemmel állt éjszaka,

s reggel is, mikor agyonverték.

(Pilinszky János: Fabula)

Pancsa gazdit keres!

Pancsa 2007.12.27-én született terrier keverék szuka kutyus, egy igazi kis energiabomba! Várja leendő gazdijának jelentkezését a 06 20 329 9934es telefonszámon.

AZ ÉV KUTYÁJA SZÁMOMRA
Szubjektív megemlékezés 2007.

Azoknak, akik nem a netboard-on, az eredeti megjelenési helyén olvassák majd ezt a megemlékezést, azoknak szeretném elmondani, hogy egy országos, internetes kutyás munkafórum, különböző kutya- állatmentő csapatok, magánemberek 2007-es évi bejegyzéseiből, fotóiból, küzdelmeiből született idén is ez az írás.

Helyesebben szólva: az általuk csatolt fotók felhasználásával, emberfeletti küzdelmeik nyomon követésével, de leginkább a meggyalázott, szenvedő, az ember által megnyomorított kutyák sorsából született - bár ne született volna...

Az év során elmentettem minden olyan bejegyzést, amely elborzaszt, felháborít, elképeszt, meghat és dühöt ébreszt - egyben tanít, egyszerre iszonyat és lehetőség: hátha változik végre valami.












Arra gondoltam, kommentár nélkül, idézetként csokorba szedem ezeket az internetes hozzászólásokat és csatolom a fotókat. Sok-sok oldalnyi lett válogatás után is. Később próbáltam meghagyni csupán a magyar állapotokra legjellemzőbb írásokat, de még így is elképesztő mennyiségű szöveggel kellett megküzdenem.

Így a képekkel kezdtem dolgozni, válogattam, megvágtam, töltögettem őket és egyszer csak rájöttem, ezek a fotók önmagukért beszélnek.














Lehet, hogy az, aki nem ennek az internetes közösségnek a tagja, nem ismerheti fel a kutyákat, nem ismerheti őket név szerint, mint mi; nem tudja, melyik seb honnan ered, melyik jószág halt bele az elszenvedett iszonyatba, nem tudja melyik kutya él azóta boldogan családban.

Nem emlékezhet melyik fotóhoz tartozó írás, segítségkérés, beszámoló volt zaklatott, melyik elképedt, melyik őrjöngő, melyik belefásult, melyik gyűlölködő a tettessel szemben, melyik lakonikus. De mindegy is.











Azt viszont a "külsős" olvasónak is a képek láttán éreznie kell: iszonyú, hogy olyan országban élünk, ahol ezek a borzalmak naponta büntetlenül előfordulhatnak!

Rengeteg hozzászólás érkezett egy-egy témakörben, kölyök, felnőtt, öreg, beteg kutya, egykutya ...



"Zacskóba kötötte, ládában kitette, cipzárral behúzott táskában bedobta, kidobta, eldobta, vízbe dobta, eltüntette, kukába dobta, út mentén hagyta; anyjukkal együtt magára hagyta, anyjuktól elszakítva éhhalálra ítélte; rugdosta, falhoz csapkodta, vízbe folytotta; menhely kapujába tette, lakatlan területre vitte; engedte megszületni, pénzért eladta, kamionba pakolta..."








"Szigetre vitte, ott kikötötte; süketen-vakon, egy életet leszolgálva, betegen sintértelepre adta; egészségesen elaltatta; otthagyta, elhagyta, magára hagyta, cserben hagyta; megkéselte, felkoncolta, kiherélte; hónapokra bezárta, kizárta, elzárta; élve eltemette; kitette, betette, megölte, felkötötte, száguldó autóból kidobta; kilőtte, lelőtte, kikötve otthagyta; megrúgta, berúgta, megvakította, megverte, éheztette, alázta; pénzt akart belőle, ellette, kihasználta, megalázta; évekre ketrecbe zárta, élve "eltemette", évekig tartó kínhalálra ítélte: kísérletbe fogta, laborba vitette, égette, bekente, vizsgálta, hogy az ember kozmetikumai, háztartási szerei, gyógyszerei "jobbak" legyenek... ; kínozta, késelte, vágta, szúrta, tépte, rúgta; nem gyógyította, magára hagyta, becsapta, elcsapta, lecsapta; megszúrta, átszúrta, felnyársalta; megcsonkította, levágta, bevágta, megvágta; közönyösen arrébment, nem nézett oda, nem emelte fel a telefont, nem érdekelte, nem fogta fel, gyáva volt, lusta volt, nem intézkedett, nem tett feljelentést, nem vitte orvoshoz ..."








A kutya pedig "várt, bízott, sikított, rogyadozott, hányt, könyörgött, tűrt, kiszáradt, éhezett, sivalkodott, nyüszített, rettegett, szenvedett, remegett, nyivákolt, üvöltött, fázott, sokkot kapott, akart, visított, szeretett, túlélt, belehalt, hálás volt" és persze HITT AZ EMBERBEN ezek után is.


Az olyan "finomságokról", miszerint kis kincseskéjét őrizte, a kis rongyát vigyázta; egyetlen értékét, mentsvárát, palackját, rongyát, szivacsát ellopták tőle; hetekig a saját vizelete, ürüléke tartotta életben; étlen-szomjan ugyanazon a helyen várta vissza a gazdáját; nyakában kis útmutató cetlivel kikötve rettegett és sorolhatnánk a hasonló "apró" részleteket - azokról már nem is írok...


Végül amellett döntöttem, hogy egy tanmesével, egy anekdotával oldom meg azt a kérdést, hogy végül mi legyen az idei képes összefoglaló szöveges kerete.
Ezt egy barátom küldte nekem az év végén, az utolsó pillanatban. Először meg sem néztem ki a szerzője, de azt éreztem, ennél érthetőbb szimbólum nem utalhatna jobban arra ebben a megemlékező összefoglalóban, amitől sokan szenvedünk: milyen aljasul, ártó módon, kegyetlenül, ocsmányul képesek elhagyni emberek a legjobb barátjukat...











Íme hát, a tanmese:


Pokol és Menny

"Mendegélt az úton egy ember, a lova meg a kutyája. Egyszer egy hatalmas vihar kerekedett, és mellettük belecsapott egy fába a villám.
Mindhárman meghaltak. De az ember nem vette észre, hogy már elhagyta az élők világát, és tovább bandukolt a két állattal. Néha időbe telik, míg a halottak megszokják új helyzetüket... Nagyon hosszú volt az út, emelkedőn kellett menniük, a nap is erősen tűzött, csorgott róluk a verejték, és rettentő szomjasok voltak. Az egyik kanyarban végre észrevettek egy hatalmas márványkaput, amely egy arannyal kikövezett térre nyílt. A tér közepén egy kút állott, amelyből kristálytiszta víz csordogált. A kapuban egy férfi őrködött.
A vándor odament hozzá, és megszólította:
- Jó napot.
- Jó napot - felelte az őr.
- Miféle hely ez, hogy ilyen gyönyörű?
- Ez itt a mennyország.
- Milyen jó, hogy a mennyországba jutottunk! Nagyon szomjasak vagyunk...
- Lépjen be nyugodtan, itt annyit ihat, amennyit csak akar.
Az őr a kútra mutatott.
- A lovam és a kiskutyám is szomjasak.
- Nagyon sajnálom - mondta az őr. - Állatok nem léphetnek be ide.
Az ember nagyon elkeseredett, mert rettenetesen kínozta a szomjúság, de nem akart egyedül inni. Megköszönte hát az őrnek, és továbbment. Megint sokat gyalogoltak fölfelé, és már teljesen ki voltak merülve, amikor megérkeztek egy másik helyre, amelynek egy ócska kapu volt a bejárata. Mögötte poros földút volt, kétoldalt fákkal. Az egyik fa árnyékában hevert egy férfi, az arcát eltakarta a kalapja, valószínűleg aludt.
- Jó napot - köszöntötte a vándor.
A férfi félretolta a kalapját, és biccentett.
- Nagyon szomjasak vagyunk, én, a lovam és a kiskutyám.
- Van ott egy forrás a kövek között - mondta a férfi, és megmutatta nekik a helyet. - Igyanak csak kedvükre.
Az ember, a lova meg a kutyája odamentek a forráshoz, és sokáig ittak. Aztán az ember visszament a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki.
- Jöjjenek csak nyugodtan, bármikor - felelte a férfi.
- Egyébként hogy hívják ezt a helyet?
- Mennyország.
- Mennyország? Az nem lehet! A márványkapu őre azt mondta, hogy az ott a mennyország!
- Az nem a mennyország. Az a pokol.
A vándor megdöbbent.
- Meg kellene tiltaniuk, hogy ők is ugyanezt a nevet használják! Ez a téves információ óriási zűrzavart okozhat!
- Bizonyos szempontból viszont nagy szolgálatot tesznek nekünk.
Ugyanis ott maradnak azok, akik képesek elhagyni a legjobb barátaikat...."

Paulo Coelho - Az ördög és Prym kisasszony

Nekem az idén is Ő az év kutyája.
A bemocskolt, a megalázott, a megkínzott, a tönkretett kutya.


Az ember legjobb barátja...

2008. január 1. 23:50
Idézet Csillártól, a Netboard "Év kutyája" fórumáról

Még mindig gazdira vár!

Nagyon sanyarú körülmények közül mentett amerikai bulldog vagy boxer (?) fiúcska keres végre szerető gazdit és meleg otthont! Nagyon kedves és játékos, rettenetesen vágyik a szeretetre. Valószínűleg eddigi élete csak az éhezésről és a vágyakozásról szólt, hogy hátha egyszer őt is szeretni fogja valaki. Most már épül fel lassan, de a fejlődésben pont a körülményei miatt visszamaradt, kisebb lesz mint társai. Olyan gazdit keresünk neki, aki hajlandó meleg helyet, sok szeretetet és biztonságot nyújtani neki! Az alábbi számon lehet érdeklődni utána: 06-209-353334

Van egy egy év körüli kan amerikai bulldogocska, aki gazdit keres. Eddigi életét - exgazdái jóvoltából - láncon töltötte, takarékos üzemmódban (kaját akkor kapott, ha a szomszédok átdobáltak neki némi maradékot). Szóval elég sanyarú sorsa volt, de ő megőrizte az emberekkel szembeni bizalmát és gőzerővel regenerálódik. Jó fej, kedves, csóválós kutya. Egyszercsak lesznek róla jobb képek is, de perpill csak ez áll rendelkezésre:

Ha valaki szeretné őt örökbe, hívja a  06209353334-os számot (vagy kommenteljen. vagy emiljen: bobekblog@vipmail.hu).

Hector gazdát keres 

"Mielőtt bárki megkritizálna, leírom, hogy Hectort elveszítenem, olyan érzés, mintha kitépnék magamból valamit. Sok-sok vívódás van bennem és ugyanannyi alvatlan éjszaka miatta ... Tudom bárhová kerül, könnyen beilleszkedik és nagy kedvence lesz a családnak. Bárki, aki megismerte eddig egy olyan egyéniségű kutyának tartja, ami ritkaság számba megy." A teljes történet itt olvasható. Akinek megtetszett Hector, keresse meg jelenlegi gazdáját!

Tel: 06-20-6610-382, e-mail: mlzs@mailbox.hu , skype: lacko7, MSN: m.l.zs@freemail.hu

Kibédi Ervin: Emlék

Pár évvel a nagy háború után
Vettem egy kutyát a sintértelepen.
Mikor a ketrecéből kiengedték
Csak futott körbe-körbe, sebesen,
Mint aki nem hiszi, hogy szabadul.
Majd leült s üvölteni kezdett vadul.
Üvöltött fájdalmat és szabadságot.
Harapást, bocsánatot, haragot
S kétségbeesve üvöltötte hozzá
a rács mögött bent maradt rabok.
Üvöltötték a kínt, a bűzt, a rácsot,
a halálfélelmet, hogy iszonyú
a drót, ami a bőrükbe vágott
s az életüket, mi oly szomorú.
Az odavetett dögletes kemény húst,
az ihatatlanul büdös vizet,
a bordatörő, számtalan sok rúgást
s az embertelen emberkezeket.
Csupa szomorú és ismerős dolgot
panaszolt az üvöltés dallama,
mintha egy történelemkönyvből szólott
volna múltunk megidézett szava.

Aztán lassacskán néma, süket csönd lett,
Lecsillapult a rémes hangzavar.
Majd lábamhoz simult, mintegy jelezve,
hogy tőlem menekülni nem akar.
És elindult velem a szürke sárban
a városszéli félig-utakon
egy darab spárga volt csak a nyakában
és mindkettőnkben nagy-nagy nyugalom
És még sokáig én voltam neki minden
Ő boldog volt, okos vidám, szaba
- gondolatom kutatta szemeimben;
s én hordtam neki a nagy csontokat.
De elparancsolt mellőle az élet,
hogy hová tűnt el, nem maradt tanú
és biztos tudom, hogy ő már azóta
csak kutyapor és csak kutyahamu.

Ó, láttál már szemeket a rács mögött?
Jártál már kint a sintértelepen?
A reménytelenség, a kétség között
Gondolkoztál már néha ezeken?!

Most süt a nap és úgy ragyog az élet,
a jövő kép csak csupa remény.
A szomorúságra itt semmi szükség
és boldog az, kinek szíve kemény.
De ne mosolyogj, ne nevess ki érte,
Hogy megint állatokról szól dalom,
különben, az sem bántana, ha gúnyolsz,
én ezért még a gúnyt is vállalom.
Tudom, hogy sok más baj is van e korban;
Éhség, betegség, nyomor, háború,
A boldog gyermek kevés a világon
S még mindig nagyon sok a szomorú.
Hát munkálkodj az emberek jólétén
és sorsuk majd biztosan földerül.
De ne menj el a hű állatok mellett,
ne hagyd el őket érzéketlenül.
Bizony, ha nem tudod megérteni
Egy kóbor kutya halódó nyögését,
Óh, mondd meg nekem; akkor hogyan tudnád
enyhíteni az ember szenvedését.

Bullma

sürgősen gazdit keres, mert hamarosan altatják!  4 év körüli, nagytestű, keverék, kan kutya. Türelmes, szerető gazdit keres, aki hajlandó "megszelidíteni". Nem agresszív, hanem félős, bizalmatlan, mert kiskorában sokat verték! Olyan gazdit keresünk, akinek sikerülne visszanyernie a bizalmát. Megéri a befektetett energiát, nagyon jó területörző, de ok nélkül nem támad. Vágyik a szeretetre, a simogatásra, de egyelőre minden érintés félelmet kelt benne.
Többen érdeklődtek már, de amikor szóba került, hogy milyen beszari és először össze kéne ismerkedni Vele, hogy elfogadja e az embert... Hááát, akkor mindenki közölte, hogy köszöni szépen, de így nem kell! Jelenleg egy szuka kutyussal van összezárva, aki hamarosan tüzelni fog! Sajnos ha a tüzelésig nem lesz gazdi, akkor elaltatják. Érdeklődni: 06 20 341 9600

A Fehérkereszt Állatvédő Liga egy állatkinzás áldozatául esett francia bulldog kutyát most (2007. július 19. reggel) vittetett el /holtan/ a XIV.ker Pillangó u. elejéről egy fa tövéből. A kutya fekete színű és hám van rajta. Sajnos kegyetlen emberek a mellette eldobott bottal szabályosan kibelezték a kutyát.

Ha a környékről valakinek hasonló veszett el, vegye fel a kapcsolatot 18 óráig a 06-1-303-5694 számmal az infókért.

Hőségriadó

Gondoljatok kedvenceitekre is, hiszen nagyon könnyen hőgutát kaphatnak. Semmiképpen se hagyjatok semmilyen állatot az autóban és otthon is biztosítsatok kedvenceteknek hűsölésre alkalmas helyet. Ha mégis megtörténik a baj, azonnal vigyétek őket orvoshoz!

Ez itt a Lelenc Kutyamentő Egyesület felhívása:

Mindenki, aki autóval jár vigyen magával több eldobható műanyag tányért, és több palackban vizet!  A kutyafuttatókon, ház előtt kirakott víz is életet menthet.
Nem lehet minden kóbor kutyát összeszedni, de 40 fokban az életét mentheted meg, ha meg tudod itatni, le tudod hűteni!
A kutyák rosszul viselik a 30 foknál nagyobb meleget, könnyen hőgutát kapnak.  Ilyen időben a kutyának legyen árnyékos helye, legyen előtte bőven friss víz, sétáltatni, szállítani reggel és este ajánlott.  Az idős, beteg kutyákra fokozottan kell figyelni.
A hőguta tünetei, kezelése:
Levertség, elesettség, lihegés, nyálzás, idegesség, hányás,  41 fokos hőmérséklet, görcsök, eszméletvesztés.  Azonnal le kell hűtetni az állatot, ha magánál van, akkor itatni, és azonnal orvoshoz vinni, mert károsodhat a keringési- és az idegrendszer.  Ha már eszméletét vesztette, akkor az imádság sem árt, mert innen visszahozni szinte reménytelen.
Vigyázz a kutyádra, és segíts a rászorulóknak!
Nem csak a kutyákra kell vigyázni, az emberekre ugyan ilyen veszélyes lesz ez a hét! 
Lelenc Kutyamentő Egyesület 

És, hogy pontosan mit is lehet tenni, ha felmerül a hőguta lehetősége?
A legelső intézkedés a kedvenc állat kimenekítése a felforrósodott helyről, és hűvösebb környezetben a test hűtése folyóvízzel. Gondoskodjunk arról, hogy a hideg víz ne csak a szőrzetet nedvesítse be, hanem a bőrt hűtse minél nagyobb felületen. Fontos a fej, a nyak, a has, a mellkas és a combok belső felületének hűtése vízzel. (Fantáziadús megmentők ne akarják fagyasztó szekrénybe tenni a szerencsétlenül járt állatot, tetézhetik vele a bajt.) Az eszméleténél levő beteget itassuk hideg vízzel. Hőguta gyanúja esetén a testmozgás kerülendő, az állatokat szállítani kell, mégpedig azonnal, és a legközelebbi állatkórházba vagy állatorvosi rendelőbe. A sürgősségi betegellátás egyéb eseteihez hasonlóan a hőguta esetén is életbevágóan fontos az időfaktor, a kezelés sikere jelentős részben azon múlik, mennyire gyorsan lehet elkezdeni. A gyógykezelést bízzuk a hozzáértőkre. A hőtorlódás következtében fellépő változások egy bizonyos idő eltelte után a leggondosabb állatorvosi kezeléssel sem állíthatók helyre, így rendkívül fontos a megelőzés.

Szerencse

Szombaton véletlenül betévedtem a JT Állatklinikára. Ahogy beléptem, már mondták is, hogy a kettesben van a "lábas kutya", bemehetek. Nem értettem, de azért benéztem a kettesbe, ahol Teri ült magába roskadva és mellette feküdt egy belga juhász keverék szuka.

Szerencsének a vonat levágta az egyik mellső lábát. Kb. 3 napja. A csonk elfertőződött, a szövetek elhaltak, de Szerencse ragaszkodott az életéhez és nem akart meghalni. Jámboran éldegélt a sínek között, valakik etették (csak épp orvoshoz nem vitték...), a mozdonyvezetők minden nap látták, amikor elszáguldottak mellette és sajnálták nagyon. Aztán tudomást szeretett létezéséről Teri...

"A vonatbalesetet szenvedett kutyus képei és igaz története:
Szombaton (03. 03.) a nagytétényi vasállomásról Böjtös Évához segítségkérő telefon futott be. Több menhely elutasítása után, a váltókezelő hölgy szinte sírva kért segítségek egy kb. három napja elütött kutya miatt. Mivel ők nem voltak Érden, ezért szóltak nekem.
A helyszínen a sínek között állt sokkos állapotban egy kutyus, akinek jobb első lábát félbevágta a vonat. A csonk már elfertőződött, de Ő nem sírt csak állt és csóválta a farkát mikor közeledtem felé és beszéltem hozzá. A Juhász T. klinikán azonnal a műtőbe vitték (16 óra körül) A jobb első lábát tőből amputálni kellett. Este 8-kor már ébredezett.
Ma de. meglátogattam. A kutyus jól van, nagyon kedves, bújós kutyus, aki talán még fel sem fogta mennyire megváltozik az élete, csak örül, mert érzi, hogy már biztonságban van és elmúlt a fájdalom, amit ember nem tudott volna elviselni. Most keresi eredeti vagy új gazdiját aki három lábbal is szeretni tudja.
Érdeklődni: Boránál 06702040001 vagy Skobrák Teréziánál 06 20 2222-780
Aki a műtét költségeiben tud segíteni az megteheti a Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesület
11711034-20838364 számlaszámára.
A történtekből felháborító, hogy 3 napig valaki vagy valakik etették a kutyus, segítséget nem kértek. Amikor meg valaki kér, többen is elutasították! Ezek vagyunk mi emberek!!! Büszkék lehetünk magunkra!"

További képek és topic

Díszpintyek ajándékba 

Az ELTÉn díszpintyekkel (is) folynak mindenféle kísérletek és kutatások,de a röpdében már olyan nagy a túlnépesedés,hogy szeretnék lecsökkenteni a számukat. Van néhány,amelyek nem kotlanak rendessen a tojásaikon, ezért nem vehetnek részt a tanulmányokban, amúgy szépek, szelídek, egészségesek. Ezen madárkák számára új gazdit keresek,van belölük kábé 50, lehet választani is, és ternészetessen ingyen vannak. (ha nem kellnek el, sajnos bagolyvacsiként végzik... ) Péntek délutánig van idejük.
Akit érdekel,a spanni17@freemail.hu-n jelentkezzen, ez az illeto tud konkrét idöpontot is mondani,hogy mikor lehet értük menni.

 Kérlek, továbbítsd, hogy esélyük legyen élni!

"Volt egy nagyszerű barátom, aki vasárnap hajnalban örökre elment!

Különleges emberként a Jóisten egészen rendkívüli lélekkel és olyan sorssal áldotta meg, amit talán én túl sem éltem volna.
Életében rengeteg állatot fogadott be, és sajátos világában teremtett számukra biztos létet. Az általam elképzelt úgynevezett "gazdis világnak" teljesen ellentmondó "léte" a kutyáknak -kritizálásra, kifogásolásra ugyan adhatna okot, de kérlek Benneteket, hogy ne pusztán a képek alapján ítélkezzetek. Ezek az állatok mind idősebb korukban, valaki vagy valakik által már lemondott, cserbenhagyott társként kerültek erre a tanyára. Egyedül maradtak és most csütörtökön a halál az egyetlen lehetőség számukra.

A képek alapján esélyük a további életre nem sok marad, mégis reménykedem a lehetetlenben, hátha valakinél még akadna egy "jó évük", esetleg kettő is.
Ismerem Magyarországon a gazdátlan kutyák helyzetét, tisztában vagyok a számok nagyságával is, mégis az élet alapvetö jogát elismerem és tiszteletben tartom. Nem lennék képes soha egy élet értelmetlen kiírtására, és a racionális döntések határát sem itt húznám meg. Egy élet "elvételében" amennyiben az állat nem szenved, nincsen racionális jó döntés, csak kényszer!
Amennyiben van aki tudna biztosítani egy utolsó megállót a végállomás előtt, kérem hívjon fel a 06 70 2040 001-es telefonszámon!

Köszönöm: Horváth Bora"

A kis tarka foxi szerűség ivartalanított szuka, a többi kan.
Érdeklődni lehet: 06-70-204-0001, biakuty@tar.hu, bora@koborka.hu
További képek itt láthatók, információk pedig itt olvashatók róluk.